Közösségi média
Közösségi média hallatán mindenkinek eszébe jut a Facebook, YouToube, Instagram, Twitter, Linkedin és a többi hasonló eszköz az interneten. Naponta pörgetjük oldalaikat, lájkolunk, vagy osztjuk meg rajta élményeinket és habzsoljuk az ott lévő információkat, érdekességeket nehogy lemaradjunk valamiről.
Ebben a cikkben, minden érdekes információt összeszedtünk a közösségi médiáról, többek között azt is, hogy miért szeretjük annyira.
Mi az a közösségi média?
A közösségi média (social media) egy eszköz, ahol megoszthatjuk információinkat a közösséggel, reakciókat váltunk ki és kapunk is vissza. Ez egy interaktív lehetőség a kapcsolatokhoz, mondhatjuk úgy, egy kommunikációs tér.
Közösségi médiának az elnevezése
Magát, a közösségi média kifejezést, először Darrel Berry használta 1995-ben, olyan számítógépes programok rendszerére, mint például Matissera, amely elősegítette az együttműködő közösségek felépítését, annak egyéni élményét. Ezt social media architectures –nek nevezte el.
A közösségi média kifejezést, a mai értelemben, Chris Shipley-t használta, a Guidewire Csoport társalapítója és globális kutatási vezetője.
Mióta hódít a közösségi média?
Amióta Mark Zuckerberg, 2004. február 4-én elindította „TheFacebook” nevű szolgáltatást, a harvardi egyetemisták számára. Ezt követően, 2006. szeptember 26-tól, átlépve az egyetem kapuit, megállíthatatlanul hódítja az egész világot, 2007-től már Facebook néven.
Ez az első közösségi hálózat, amely meghaladta az 1 milliárd regisztrált fiókot.
Ez persze nem azt jelenti, hogy a Facebook előtt nem volt online közösségi kapcsolat. Az eredetileg közösségi hálózat szolgáltatási webhelyként induló, majd közösségi játékplatformmá váló Friendster-t, 2003-ban alapította Jonathan Abrams.
Eredeti formája lehetővé tette a kapcsolattartás és az online tartalmak megosztását.
A friendster.com, a megalapítását követő első pár hónapban, 3 millió regisztrált felhasználója volt.
Főként Ázsia országaiban volt hatalmas sikere, ugyanis ez az első online közösségi oldal, amely az egymással való kommunikáció érdekében, egy domain- ben támogatta a világ nyelveit. Ma már nem működik, 2015-ben szűnt meg.
Ma is aktív, több évtizede indult közösségi oldalak: az 1997-óta működő SixDegrees.com, illetve a Makeoutclub (1999).
Mikor melyik közösségi hálózat volt a legnépszerűbb?
Az online térben történő felhasználók kapcsolattartási szokásai folyamatos változásokon mennek keresztül.
A következő animált oszlopdiagram, a különböző hálózatok alakulását mutatja be 2003- 2019 közötti időszakban:
Közösségi médiák 2020-ban
Melyik a legkedveltebb közösségi hálózat 2020-ban? Melyik hódított el minket a legügyesebben? Magasan a Facebook vezet, több mint 2,6 milliárd aktív felhasználóval. Ezt követi a YouToube, sőt dobogós még a WhatsApp is. Az évek során egyre nő a felhasználók száma.
Közösségi médiának a jellemzői
Láthatjuk, hogy az interaktív emberi kapcsolatok kialakítására, mindig voltak törekvések az online térben. Miért?
Nézzük végig, miért szeretjük annyira a közösségi médiát:
Mint tudjuk, a social media, óriási lehetőség a világ felhasználóinak interaktív kapcsolatára: legyen szó párbeszédről, tartalom-, kép-, videó-, és zene megosztásról. Ezzel a lehetőséggel naponta élünk: így írunk blogokat, képeket-, és videókat szerkesztünk, osztunk meg barátokkal, munkatársakkal, valamint, szakmai anyagokat, ahhoz tanulmányokat, és minden egyéb üzleti információkat tölthetünk le, oszthatunk meg, kaphatunk sok reagálást pillanatok alatt.
A vállalkozások, szolgáltatók, és bármilyen szervezetek bemutathatják, eladhatják legújabb termékeiket. Szinte azonnal értesülhetünk a kedvenc webáruházunk kedvezményeiről, pillanatok alatt lecsaphatunk a ritka, vagy kevésbé ritka ajánlatokra. Kérdezhetünk, és azonnali választ kaphatunk a minőségről, a darabszámról, vagy lefoglalhatjuk a kiválasztott szolgáltatást, vagy tehetjük fel kérdéseinket.
Nem véletlen, hogy az internetmarketing egyik legfontosabb eleme, a közösségi média marketing. Segítségével, ingyenesen elérhető, az egész „világ”.
Ez az a hely, ahol bizonyos közösségeket lehet létrehozni, és lehetünk tagok is. Zárt-, és nyílt csoportokban kommunikálhatunk egymással, legyen az munka, hobby, szórakozás. Megtalálhatjuk ismerőseinket, osztálytársainkat, és új barátokra tehetünk szert.
Intézmények, vállalatok, cégek használják a csoportos kapcsolódásnak ezt a formáját: megbeszélések, információcsere, azonnali hírek megosztására. Manapság már az ügyfelekkel is ezeken a felületeken kommunikálnak a különböző szervezetek.
A közösségi médiában lehetőség van azonnali reakciókra, a folyamatos véleménymegosztásokra, észérvek-, és cáfolatok megírására mindaddig, amíg „megoldás”, egyetértés nem születik, amely megfelel az adott csoport minden tagjának.
Társadalomra gyakorolt hatása vitathatatlan, és a fejlődése, újabb területeket létrehozását kívánja: pl. social media optimization.
Mennyi időt töltünk a közösségi oldalak felületein?
2019-ben, átlagosan, naponta 144 percet, azaz, közel két és fél órát töltünk a különböző interaktív hálózatokon. Ez nem kis idő. A mobiltelefonokra és mobileszközökre letölthető alkalmazásokkal, a kommunikáció még aktívabb lett.
A legnépszerűbb üzenetküldő alkalmazások:
Közösségi média vs. tradicionális média
Nézzük meg, hogy a tradicionális média, vagyis a hagyományos média és a közösségi-média között milyen alapvető különbségek vannak, miben más a szemléletük: az egyik az outbound marketing (kimenő marketing) eszköztárához, a másik azonban az inbound marketing (bejövő marketing) eszközeihez tartozik. Mindkettő a digitális marketing része.
A tradicionális média kifejezésre használják még a klasszikus média és a tömegmédia elnevezést is.
Tradicionális média
A „print-,” és a „broadcast média”, azaz, a nyomtatott média és a TV, rádió.
Mindezek jellemzője, hogy egyirányú, véges, közöl, tájékoztat és nincs lehetőség az interakcióra.
Célközönségük „mindenki”, ebből kifolyólag, vagy sokan látják, olvassák, hallják, vagy senki. Visszajelzések, mérési lehetőségek nincsenek, és bizonytalan az általa elérhető hatás.
Információk megjelenéséhez feltétlenül szükséges hiteles forrás, és drága is. Mellette lassabb az információáramlás, és annak tartalma nem formálható, tehát végleges.
A közösségi oldalak ezzel szemben
Sokkal olcsóbb, mint a tradicionális média. Interaktív, és bárki hozzáférhet, az információkhoz a nap 24 órájában (csak legyen internet), és felhasználói publikálhatnak forrás megjelenítés nélkül is.
A közösségi média nem a „levegőbe” lövi ki az információit „mindenkinek” (bár azt is megtehetné), hanem tudatosan, célzottan, a potenciális ügyfelek számára, a célközönségének.
A vásárlói bizalom, erősebb a közösségi médiák területén, ugyanis egy hozzászólás, egy rossz vélemény, most sokat ronthat egy márkán, vagy vállalkozáson, amit nem engedhetnek meg a szolgáltatók, vállalkozók.
Mellette, azon a platformon célozhatjuk meg a célközönséget, ahol jellemzően érdeklődik. Nem mindenki egyformán kedveli a különböző közösségi hálózatokat. (Ez kor, érdeklődés stb. függvénye. Ki mit szeret, hol érzi jól magát, mivel tud jobban azonosulni.) Magyarországon is inkább a web irányába megy a marketing, hiszen aki akarja az adatok alapján egyszerűen mindent elemezni tud akár években, havi, napi statisztikákat is.
Az mindkettőre jellemző viszont, hogy használatával nagyszámú közönség elérhető, de ami mégis nagy különbség, hogy míg az egyik pénzbe kerül, a másik nem.
A közösségi média, nem véletlenül az online marketing fontos eleme. Minden márka online marketingstratégiájában megtalálhatjuk saját social média platformjait. Itt népszerűsíthetjük tartalmainkat szövegek-, vagy videók formájában és kapcsolatot ápolhatunk a célközönséggel és kialakított stratégia alapján célozhatjuk meg buyer personáinkat.
Közösségi médiának az eszközei
Az eszközeit minden felhasználó használja folyamatosan, rendszeresen.
Melyek ezek az eszközök?
Blogbejegyzés, képmegosztás, hang-, videó-, zene megosztás, lájk, és értékelési lehetőségek, fórumok, cikkek, üzenetküldő szolgáltatások, programok, értékesítési lehetőségek, címkézés. Ezeket a platformtól függően, bármikor használhatjuk.
Közösségi oldalak hatásai
A social média informáltabbá, tájékozottá, teszi a felhasználóit. A naponta több mint két óra ott töltött idő alatt mindenki érdeklődésének megfelelő információkkal gazdagodik, értékrendjének, szórakozásának, érdeklődési körének függvényében.
Itt eltelhet az idő, a barátokkal, távolabbi családtagokkal való kommunikációval, a celebek világában a legújabb divattrendek nézelődésével, a politikai-, nemzeti ismeretek bővítésével, főzés, sütés terület receptjeivel, a legújabb házak designtrendjével, vagy a youtube zenékkel és sorolhatnánk a végtelenbe menő listát.
A közösségi oldalak fantasztikus lehetőségei mellett szót kell ejteni, a káros hatásairól is.
Sajnos kevésbé tesz jót a közvetlen, személyes társas kapcsolatoknak, illetve a családi összetartozás kialakítása terén.
A közösségi oldal nem csak a felnőtt társadalomra van óriási hatással, hanem a gyermekek fejlődésére, személyiségére, véleményalakítására. Ez a hatás sokszor hátrányt okoz a gyermekek, kamaszok, fiatalok értékrendjében. A mobiltelefonokon, és egyéb mobileszközökön is létrehozható kapcsolatok a tendenciát erősítik.
Manapság, már minden gyermek okostelefonnal a kezében éli a külön életét a családon belül. Egy légtérben, bezárva a saját gondolataiban, a közösségi oldalak színes forgatagában. Gyakran már a kisebbeknek is a kezébe nyomják a szülők a telefont egy-egy mese idejére, hogy csendben legyen.
Az ilyen irányú negatív hatásokat kutatások támasztották alá, pl.: Pszichológiai hatások. Továbbá az sem elhanyagolható, hogy ennek hatása a fiatal álláskeresők, pályakezdők esélyei esetében is hátrányt jelenthet pl. egy óvatlan beállítás, vagy egy profilkép. A munkaadók is ezen a platformon tájékozódnak.
Érdemes azon elgondolkodni, hogy ahhoz, hogy a negatív hatásokat elkerüljük a gyermekeknél, első lépésként elég lenne nekünk, felnőtteknek megszabni a határokat, saját a magunk számára ezen a területen is.
